2008. június 29., vasárnap

Zappe és az indiánok

Hetek óta az agyam egyik poros polcán üldögél Zappe Gábor cikke a telhetetlen, lusta anyukákról, akik antiszociális kisköcsögjeikkel gyarapítják a társadalmat. A játszóterező anyuka, aki egyébként külön fogalom, kissé szíven ütött. (ahogy a blogokba belenéztem, nem csak engem).
Női emancipáció ide-oda, a nők tömeges munkába állásának ténye alapvetően megváltoztatta mind a párkapcsolatot, mind a női szerepeket. Nem lehet a 21. században már ősi, törzsi szokások szerint élni..mégis..
Napok óta a fülemben cseng egy indián barátom mondata..az ő filozófiájuknak szerves része volt, hogy a nők boldogok legyenek, elégedettek, szabadok, és a férfi alapvető feladata volt ennek megteremtése. Felismerték, hogy egy szabad és lelkileg egészséges társadalomhoz családi biztonság kell, és ezt a női erő teremti meg. Stabil, egészséges gyerekek, aki természetes közegben, otthon nevelődnek, biztonságban, szeretetben. Ők alapozzák meg a jövőt. Ha egy nőt akaratán kívül olyan szerepbe kényszerítenek és olyan elvárásokat támasztanak vele szemben, melyek ellentétesek női természetével, illetve nem becsülik, értékelik, amit a családért tesz, a nő fásult és depressziós lesz, szerepét értéktelennek érzi, és ez hosszú távon káros hatással van mind a gyerekre, mind a közösségre nézve. Az alap tehát a család, a teremtő a nő..a férfi erejével és technikai tudásával segíti a közösséget, támogatja a nőt. A családot érintő legfontosabb döntéseket a nő hozza, ő képviseli a család spirituális és érzelmi pólusát. A gyerekek kirepülése után kerül a nő egyfajta segítő-spirituális szerepbe, és a közösségen belül másfajta tanácsadói-segítői munkát lát el.
Az indiánok óta sok minden változott, sok dolog előnyére, sok dolog viszont sajnos elbillent egy elég beteg irányba. Civilizálatlan-e ez a fajta gondolkodás, mely egy közösség szellemi egészségét fontosabbnak tartja, mint anyagi-materiális előmenetelét?
Zappe Gábor vajon pár hónaposan jól érezte magát a bölcsődében, cumisüvegből tápszert szopogatva, megfosztva az első és legalapvetőbb bizalmi és szeretetkapcsolatától? Vagy nem járt bölcsődébe, de akkor ő is antiszociális kisköcsöggé vált?
Egy biztos..nem érzem magam menthetetlenül idiótának, mert elhúztam az indiánokhoz tanulni. Dolgozni is elhúzok majd...ha megalapoztam mindkét gyerekem teljes élethez szükséges alapvető képességeit.

5 megjegyzés:

malyvacsiga írta...

Köszönöm, jólesett ezt olvasni.

Etus írta...

en is olvastam a cikket, es nagyon kiakadtam rajta... lehet hogy van egy-ket dolog, amiben valahol igaza van a cikk irojanak, de a stilus akkor is kritikan aluli... (pl. en sem ertek azzal egyet, hogy "segely"-t adjanak az anyanak/romanak/akarkinek huzamosabb ideig. Nekem nem kell segely. Viszont ne vonjanak le a ferjem fizetesebol tobb szazezer forintot ado cimen... hogy aztan semmit ne csinaljanak, csak lenyuljak a penzt, meg nagy kegyesen kiutaljanak nekem havi 21 ezer ft GYES-t... nevetseges.
Na mindegy, szerintem is a tarsadalom alapja a CSALAD, es az anya az egyetlen, aki a csaladot ossze tudja fogni, aki meg tudja teremteni azt a legkort otthon, ahova szivesen megy haza ferj, gyerek...

Noémi írta...

Amit még hozzá szeretnék fűzni a dologhoz, hogy külföldön pl. meg tudod tenni azt, ha anyagi és szakmai okok arra kényszerítenek, hogy részmunkaidőben dolgozz gyerek mellett..vannak remek bölcsik, ahová be lehet adni a gyerekeket- és heti pár órát így a mama és a gyerek is külön tud tölteni, anélkül, hogy az alapvető érzelmi-családi kötelék sérülne. Viszont elhúzni teljes munkaidőben dolgozni család mellől, és betoloncolni a gyerekedet egy egész napos bölcsödébe (ahol valóban antiszociális kisköcsöggé válna) rettentő hatással lenne hosszú távon a gyerekek mentális- érzelmi EGÉSZ-ségére.
Sok anya például szeretne részmunkaidőben dolgozni, de nincs rá lehetősége. Viszont nem is a bölcsödének szüli a gyerekeit, tehát marad otthon, hogy aztán Zappe Gábor beszűkült tudatú, lompos anyukaként definiálja őt..

Melinda írta...

Itt a "fejlett nyugaton" épp ma hívott fel a barátnőm (ki egyébként angol és fro-ban él)és egy órát beszélgettünk errőla témáról. Több közös ismerősünk van ahol mindkét szülő teljes állásban rohan a pénz után, és abszolut tapasztalat, hogy a gyerekek nagyon megsínylik.
Ő mikor a lánya megszületett feladta az állását,azóta itthon van a gyerekekkel.Arról mesélt, hogy milyen nehéz volt 10 év munka, teljes anyagi szabadság után hirtelen ott találni magad ugy, hogy csak a férj keres, nincsenek szakmai kihívások stb. És hogy mindezek ellenére nem bánta meg sőt! Mekkora boldogság az mikor a kisfiadat hazahozhatod délben az oviból, és ő azt mondja neked, hogy ugy szeretne az öledbe bújni. És ezt megteheted mert ott vagy.
Nem ítélkezem, mert mindenki úgy éli az életét ahogy neki tetszik, de el kéne néha gondolkozni azon, hogy miért is szülünk gyerekeket. Hogy a nagy testvér nevelje helyettünk?
És hogy talán nem azokat az anyákat kéne támadni akik ma még egyáltalán gyereket szülnek Magyarországon próbálva szinten tartani ezzel kicsiny hazánk népességét, hanem azon kellene dolgozni (vagy arról cikkezni) hogy nálunk is családbarát legyen a politika. Én is azt gondolom, hogy nem jó ez, ahogy most van, de ez nem a gyesen lévő anyák hibája.
Bocs kicsit össze-vissza voltam de mentségemre szolgáljon, hogy hajnal 1 van.

malyvacsiga írta...

EGyáltalán nem voltál kusza...
És igen, szerintem sem rajtunk múlik a népgazdaság "rossz állapota"...