Nem vagyok egy alufóliabarát ember, mert egészségtelen, szemetet gyárt, és alapvetően szerintem kihagyható a háztartásból.
3 éves ittlét alatt egy tekercs alufólia fogyott el nálunk, szerintem főként akkor, amikor anyukámék itt voltak. Aztán megvettem a másodikat. Nemsokára pakolunk, tehát igyekszem felélni a dolgainkat.
Másrészt régóta érdekel, hogyan lehet újrahasznosítani háztartási szemetet, csomagolóanyagot, bármit. Akaratlanul is Picasso jut eszembe, aki szeméttelepeken guberált, és az ott talált tárgyakból készített igencsak érdekes dolgokat. Persze magamat nem tudom hozzá hasonlítani, már csak ezért sem..
De az ötlet mégiscsak furdal- szemétből, hulladékból művészit kreálni-hogyan.
Ragyogóan fényes nap volt, elővettük az összes csillogó művészkellékünket is- csillogó ragasztó, csillámpor, stb.
Anna természetesen az alufóliára is királylányt festett, és ezen a ragyogó felületen valóban előkelő- Abigélé újra csillagos ég lett.
A színélmény és most a fényélmény után ismét ragyogó tapasztalat volt látni a két gyerek különbözőségét- leképezve, alkotásban.
1 megjegyzés:
Ezek a művek megint, gyönyörűek. Jó ötletet adtál, mi is éppen válogatunk, mi jön, mi marad, mi a kidobandó. Tetszi ez az újrafelhasznosítás.
Megjegyzés küldése