2008. július 3., csütörtök

Varrás

Napok óta szükségem van a humorérzékemre (ami nincs is). Tehát a következő bejegyzés is az előzőekhez hasonló lesz, gyengébb idegzetű embereknek nem ajánlom, szeretettel küldöm viszont Bakka és Pepe anyukájának, akinek blogja nélkül most hisztérika lennék (azaz megelehetősen hisztérikus vagyok még így is..).

Hét végén elhozta Laci a varrógép beüzemeltetéséhez szükséges trafót. Ma reggel rászántam magam, hogy elé kuporodom, és 2 év kihagyás után első nekifutásra összegépelem Anna és Abigél nyári ruháját. Az anyag félkész, beszegve, beráncolva, csak az oldalakat és a pántot kell varrni- gondoltam a babák előtt jó kis bemelegítés lesz.

A munka menete:

1. Összeszerelem a varrógépet. Anna és Abigél végig ott ugrálnak mellettem, többnyire a kezemet lökdösik, és kérdeznek:
"Ez a mi varrógépünk?" "Már igen. Andi nekünk ajándékozta." "Andié?" "Nem, a mienk." "A miénk? Nem Andié?" "Nem." "Kié?"
"Az mi?" "Hova kell beakasztani a cérnát?" "Mikor lesz kész a ruha?" "Miért fehér cérnát fűzöl bele?" "Miért kell bele cérna?" "Miért dugod be a konnektorba?" "Áram nélkül megy?" "Nem megy áram nélkül?" "Megy?" "Nem?" "Miért?"
"Kié a varrógép?"

2. Befűzöm a cérnát. Abigél leesik a székről. Anna egy helyben ugrál közben a kezem alatt, és kérdez:
"Mikor lesz kész a ruha?" "Kinek varrod?" "Hol vetted az anyagot?" "Miért ilyet vettél?" "Miért kell összevarrni?" "Olyan vagy most, mint dédi?" "Miért?" "Miért tud dédi varrni?" "Te tudsz varrni?" "Kitől tanultad?" "Most összevarrod a ruhát?" "Nekem?" Abigélnek is?"

3. Néhány próbaöltés. Anyag húzása közben érzelmes jelenet, Anna hirtelen átkarol: "Olyan jó anyuka vagy, szépen varrsz!" Elérzékenyülés, de cérna elszakad, kijön az alsó szál, műveletet kezd előlről.

4. Rájön, hogy túl puha cérnát vett, mert folyton elszakad és feltekeredik. Közben Abigél meztelenre vetkőzik, és a pelenkájával szaladgál a lakásban, szagolgatja, és monologizál: "Büdös. Pelenka büdös. Büdöset pisilek. Büdös? Anya, büdös? Megszagolod? Miért büdös?"

5. Tesz még egy kísérletet, hogy összevarrja a nyári ruhákat. Anna eközben meztelenre vetkőzik, és pár perc múlva kiabál a WC-ből: "Kakilok! Anya, kakilok! Gyere, segíts! Töröld ki a fenekemet! Nem jött még ki! Jössz? Jössz? Jössz? Jössz?"
Ráborítom a huzatot a varrógépre. Megyek. Út közben kérdés:
"Kész vannak a ruhák?"

Ezek után a következő dolgokat fogalmaztam meg magamban:

1. Nem rossz üzlet a WalMart.
2.Nem varrok ruhát, pár dollárért lehet venni.
3.Nincs szükségük a gyerekeknek arra, hogy nézzék, hogyan dolgozik az anyukájuk, hogy néz ki egy varrógép, hogyan készülnek a ruhák. Idejétmúlt, ósdi felfogás. Van bolt, megvesszük.
4. Műanyag baba praktikus. Lemosható.
5. Waldorf baba túl sok munka. Koszolódik.
6. Veszek egy babát, amelybe automatikus válaszoló-program van beépítve.
7. Elmegyek ideggyógyintézetbe és kipihenem magam.
8. Eladom a varrógépet.
9. Talán a gyerekeket is.
10. A pénzből Peruba költözöm, befestem a hajamat, és eltűnök a világ szeme elől.
11. Láttam ott egy helyes kis falut, ott szeretnék élni. Egy Waldorf baba-készítő műhely volt a főtéren. Ott fogok dolgozni.
12. Hoppá. Akkor már mindegy, ha meghagyom a gyerekeket is, legalább élvezzék az elkészített babákat.
13. Nem kell Peruba menni, itthon is meg tudom csinálni őket.
14.Van varrógépünk, itt az anyag, cérna.
15. Este, ha alszanak.
16. Szigorúan csak alvásidőben, nyugiban.
17. Jó, néha akkor is, ha ébren vannak, hogy lássák, milyen klasszul készülnek a barátaik, részt vegyenek a folyamatban.
18. Ezt nevezik úgy, hogy a végén mindig ugyanoda lyukad ki az ember?

10 megjegyzés:

malyvacsiga írta...

Te Noémi! Én rájöttem, miért nem bolondultam meg eddig! Mert először is kizavarom őket a konyhából, ha varrni szeretnék (Timót még nehéz, de idővel ő is megtanulja A RENDET), és ezt a százmillió kérdést meg meg se hallom, hahaha!!!!!!!!!!!!!!

Egy a bökkenő: én azért tudtam befőzni a cérnát a gépbe, amikor megkaptam, mert évekig ott ültem anyám nyakán, amikor szabott és varrt. Ott esett jól játszani olyankor. (Biztos kérdeztem is, jujjjj. Szegény anyám. Na, most nőtt a szememben!) Szóval: akarom-e, hogy a gyerekeim is tudják majd, vagy addigra úgysem lesz varrógép?!

panka írta...

Azért az a 7. pont számomra néha olyan hívogatónak tűnik... :-D
Arrafelé milyenek az ideggyógyintézetek? Itthon csak az tart vissza, hogy nem ismerek olyat, ahol megfelelőek lennének a körülmények.(kényes ízlésemnek
:-D)

Unknown írta...

NE haragudj, de én olyan jót nevettem:D, látom magam előtt a jelenetet. Kikészítő, de olvasni pihentető, köszönöm neked:D

Unknown írta...

Felmerült bennem egy kérdés: ruha készül vagy baba? Mert ha utóbbi, akkor a szabásmintákért nagyon hálás lennék. A fejecskén kívül kitalálom a többit, de ha van szabáminta azért jobban vagyok:D.

Noémi írta...

Mindkettő készül. Szabásmintáim vannak, de hogyan tudnám őket elküldeni? Mellesleg, rém egyszerű séma alapján készülnek. Talán sikerül lefotózni.

Unknown írta...

Remélem sikerül a baba szabásmintát megoldani, a fotózás is remek, nagyon szeretnék csinálni, mert nagyon tetszenek.Leírásod is van, pl hogy az orrot hogy lehet olyan pont jóra csinálni, meg a szemét? A többi elég átlátható számomra is, ezek nem. NO meg a haja...Ha pl könyved van akkor ha a címét megadod megveszem magamnak, vagy ilyesmi, de ezt nagyon meg akarom csinálni de tényleg:)

Noémi írta...

Az Abigél babás bejegyzésben van egy link a könyvről, amit használok. Ebben van leírás is, hogyan kell elkészíteni a babát. A könyv viszont szerintem nem kapható Magyarországon..ha sikerül, dokumentálom, hogyan készül a baba, és felteszem a blogra.

Etus írta...

Imadom a lanyaidat, szerintem tok jo fejek!! :)
=es neked meg VAN humorod... :):):)

Unknown írta...

nem találom azt a linket:(, pedig keresgéletem, és megnézném milyen az a könyv

Kata írta...

Jaj, ez nagyon jó volt :o)))) És tényleg nem tudtam egy pillanatig eldönteni, Daniellát vagy Noémit olvasok - e? :o))))
( Nekem kb. 1,5 éve nincs tűm a gépbe, lehet, hogy nem is kellene forszírozni azt a tűvásárlást ... ? :o)))