2008. július 1., kedd

Pisikaki hepihálidéj 2.

Igazából ez a bejegyzés majdnem komment lett válaszul Bakka és Pepe anyukájának. De olyan hosszasan ecseteltem volna, hogy kikerekedett belőle egy újabb kis iromány, főleg Daniellának ajánlom..akivel szívből egyetértek, hogy legjobb lenne, ha gyerekeink a szobatisztaságot olyan egyetemista koruk körül tanulnák meg, maguktól..

No, tehát, levegő beszív, kifúj, további pisikaki- sztorik jönnek megnyugtatásképpen, hogy nálunk sem zajlik ez másként..

Éttermek

Egyik kedvenc helyeink az éttermek. Ha elmegyünk kirándulni valahova, többnyire eszünk valahol, és számtalan jó és viszonylag olcsó helyet is lehet találni szerte Ámerikában e célra. (nem McDonald's-ot) Természetesen mindegyiknek jártunk a WC-jében, többször is. Az általános koreográfia után néhány kedvenc sztori kakipisiügyben, majd átnyargalunk egy következő bejegyzésben a szobatisztává válás rögös útjára.

1. Általában hullafáradtan és éhesen érkezünk. Megkapjuk a menüt, gyerekek színezőt és zsírkrétát (egyik legjobb ötlet, halló, halló, akinek étterme van..). Gyorsan kiválasztjuk a kaját, miközben olívabogyót színezünk Annával, és Abigélt megfékezzük, hogy széttépje az összes zacskós sót és cukrot, ami az asztalon van.

2. Megkapjuk az előételt, általában mindenhol adnak ingyen valamit..épp éhesen rácsapnánk, mikor... PISILNI KELL! Futás a WC-re, lebélel, pisil, kezet mos, válaszol a millió kérdésre (például egyszer arra, hogy "Anya, a női WC-ben miért pisilnek a bácsik a fal mellett?" ..."Hm..mert ez a férfi-WC"- válaszolja Anyu zavartan)

3. Vissza az asztalhoz, előétel bekebelezése, közben Abigél folyamatosan Apu-Anyu között tornázik, hol az asztalon, hol az etetőszéken, hol zsírkrétákat dobál, hol pedig paradicsomos salsát ken Apa-Anya nadrágjába.

4. Kihozzák a kopogó szemű szülőknek a főételt. Többféle variáció létezik, attól függően, épp ki az éhesebb. Ha én, nekem kell elvinnem Annát kakilni, ha Gábor, akkor neki. WC, lebélel, leguggol, nyom. Közben kérdések, melyek megalapozzák a jó étvágyat:
"Mekkora?", "Nagyon büdös?", "Híg?", "Megnézhetem?", "Milyen alakú?", "Hogy keletkezik a kaki?", stb.
Vissza az asztalhoz, kihűlt, Abigél által megdézsmált kaját elfogyaszt.

5. Többnyire étkezés közben Abigél bekakil. Ételt szájba töm, majd rohan a pelenkázóhoz. Mire visszaér, Annának pisilnie kell.

6. Menekülésszerűen elhagyja az éttermet. (sajnos, fizetés után)

Kedvenc éttermi kakasztori

Lima, Főtér, viszonylag puccos étterem. Túl vagyunk Anna kakilásán (nem részletezném a perui WC állapotát). Abigél az ölemben ül, halat eszünk. Anya:
"Miért van itt ilyen kakiszag?"
Rövid szünet után konstatálja, hogy Abigél kakilt be. Az ölébe. Hígat. Kifolyt. Rá az egyetlen piszkosfehér nadrágra. WC-be rohan. Egyetlen kis helyiség, Abit (akiből folyik a kaki) a falhoz támaszt, pelust lecibál, kaka potyog a padlóra. Egész zacskó nedves törlőkendőt elhasznál (ja, víz nincs, miért lenne, kuka sincs), úgy-ahogy megtisztogatja a ruhákat, fél doboz dezodort magára fúj, megrázza a haját, majd irány a limai katedrális. Bűzlünk? Ugyan már! Egy kis szájfény mindenen segít, különben sem látszik a képeken, milyen büdösek voltunk..

Kértek még történeteket? Vannak..csak megnyugtatásképpen:-)))..

5 megjegyzés:

panka írta...

"egy kis szájfény mindenen segít" :-DDD Ennél a pontnál már hangosan röhögtem. :-) Könnyen teszem, még nem tudom mi vár rám... bár kezdem sejteni.

Daniella írta...

Nekem ráadásul vannak higomán hajlamaim is, így nyilvános WC-kben mantraként ismételgetem, hogy "ne nyúljatok semmihez" "ne fogj meg semmit". Ilyenkor persze már legalább egy gyerek fetreng a földön. És az összes szőrős állatunk, amit állandóan magunkkal hordozunk is szerteszét dobálva vár a sorára...

Noémi írta...

Daniella, nagyon ismerős..én nem csak mantrázom, egy idő után szinte sikítom, hogy "ne fogj meg semmit", "megmondtam, hogy ne fogd meeeeeeeeeeg"..az összes babánkat visszük pisilni, kakilni, Waldorfos gyapjúbabák (ilyenkor áldanám a lemosható műanyagot), és külön szertartás, amíg elhelyezzük a WC-ben, hogy nézzék, hogyan pisilünk, kakilunk.
De azért olyan megnyugtató volt olvasni Nálad, hogy ti is így éltek:))

Daniella írta...

:-)))

Melinda írta...

Ebbe ne is gondoltam bele, hogy minden újrakezdődik majd Villővel.Fel kell készüljek rá lelkiekben. Egy fiúval nagyságrendekkel könnyebb azért ezeket a dolgokat intézni, a kakit leszámítva.;)))