Ma volt Anna utolsó óvodai napja. Heti két alkalommal járt egy pici, családias, keresztény szellemiségű óvodába, amelyet nagyon szerettünk, bár sok ponton ellenkezett az én világnézetemmel- mégis..ahol szeretettel veszik körül az embert, és lelkes, gyerekszerető pedagógusok dolgoznak, ott csak jó lehet..még ha olykor másképp is gondolkozunk. Sok minden más mellett ez is egy tanulság volt itt nekem- nem fontos, hogy MINDIG olyan emberek között legyünk, akikkel hasonló a világnézetünk, sőt..talán akkor kezd az ember leginkább szeretni, amikor elfogadja a másikat olyannak, amilyen, még akkor is, ha ő másképp gondolkodik. Ilyen volt ez az óvoda is..másképp gondolom, de lehet másképp is- jól.
És miért nem Waldorf? Mert sajnos Indiana államban nincs, csak kezdemény, az is órákra innen..
A nap végén volt egy kis ünnepség, amikor is a gyerekek előadták az összes(!!) mondókát, verset, dalt, amit az óvodában ez év során tanultak..rengeteget.. (kicsit "vizsgajellegű" volt, de nagyon édes, volt benne magnóról lejátszott dalocska is, amire a gyerekek táncoltak- ettől borsóztam, de a gyerekek többsége valami hihetetlen derűvel ugrált a zenére, és ezt jó volt látni..) Meglepett, hogy Anna mennyi mondókát, verset ismer, tud, szeret, és az is, hogy elő is adta őket!!! Mert hát komoly szorongás számára az angol, és a szereplés is, idegenek előtt nagyon zárkózott..az első sorban ültem le, vele szemben, és végig vigyorogtam rá- végigénekelte az egészet..és ez olyan jó volt!! Megtört a jég, nem szorongott, nem harapta a kezét, hanem "elvegyült", talán először, mióta itt vagyunk. Nagyon büszke voltam rá!!! Nem az elvegyülés miatt, hanem évekig nagyon bántott, hogy nem találja itt a helyét, hogy szorong, hogy fél az idegen ajkúaktól. Nagyon jó volt látni Őt felszabadultan énekelni!
A csatolt képek régebben készültek az óvodában, (az egyiken a hagyományos amerikai eskü látható) egyelőre nem tudok képet lementeni a gépről.
Szép hétvégét mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése