2008. május 21., szerda

Méregdrága játékok







Újabban lépten-nyomon tündérházat építünk..mindenhol..játszótéren, homokban, "kiskertben" (ami erkély), lakásban..miből? Mindenből, amit csak találunk..
A "fő szentély" persze a kerti házikó, ide költözött be a "házi tündérünk". Amikor a lányok homokoznak, gyurmáznak, mindig Neki sütnek valamit, a kis házban aztán megterítik az asztalt (nagy kő, leterítve levél-terítővel), köré rendezik a székeket (tobozok) és már kezdődhet is a tündér-lakoma. Kis héjban vizet gyűjtenek, ez a mosdótál. Magokat gyűjtenek az éléskamrába téli eleségnek. Kőágyat vetnek meg, kavicspárnával, levél-takaróval a tündérnek. Botokból, kérgekből újra és újra átépítik a lakosztályt.
A minap találtunk egy igazi madárfészket (üresen), ez adta az ötletet, hogy tegyük a ház tetejébe. Anna madarakat szeretett volna bele, volt is néhány pomponunk, szemet, csőrt ragasztottunk rá. Ha már a tündérházba, akkor az évszakasztalra is tettünk, hiszen mindenhol kismadarakat látunk, figyelünk. Fűzfaágból kissé csálé fészket csináltunk nekik, és máris lehetett hordani a kukacot a madaraknak..

Valamikor olvastam a Momót (Michael Ende). Egy "meseregény", amely arról szól, hogy egy tiszta és szép világból hogyan tűnnek el alapvető emberi értékek, érzelmek..a "szürke urak" elkezdik lopni az időt, mindenkinek egyre kevesebb lesz belőle, és lassan elsivárosodik minden..
A kezdetekkor a gyerekek együtt játszottak a kis Momóval, egész nap, zuhogó esőben, különféle kitalált varázsmesét..Aztán amikor megérkeztek a "szürke urak" már csak beszélő Bibi bébi babákkal játszottak a gyerekek, amelyek előre gyártott sablonszöveget "mondtak"..

A regény ajánló versikéje így szól:

"Sugarad mindent fénybe von.
Honnan jön, nem tudom.
Olyan közelről s olyan messziről.
Neved nem ismerem.
Bárhonnan sütsz az ég felől:
Ragyogj, kis csillag, fényesen!"

(régi ír gyermekdal nyomán)

12 megjegyzés:

tollpihü írta...

én is olvastam momót, de nem nagyon emlkészem :(( pótolnom kellene..

olvastam a rongybabás kommenteket. fáj a szívem, amiért én ilyen kétbalkezes vagyok. de láttam egy oldalt a neten, most persze nem találom, ahonnan lehet rendelni, mondjuk jó drága.., de mindenképp kell lucnak is :D

malyvacsiga írta...

Tollpihü, annyira nem ördöngösség, nem minden babát egyformán nehéz megvarrni. És a gyereknek nem az a fontos, hoyg mennyire tökéletes, hanem, hoyg anya varrta. Nem csak tudatosan, tudat alatt is. :-) Úgyhogy én csak bátorítanálak, hogy merjél belevágni. Olyan amúgy sincs, hogy kétbalkezes, csak olyan, akibe ezt gyerekként beleszugerálták. Ha kérsz tippeket, (hogy pl. miylen korú gyereknek milyen típusú baba a legjobb) esetleg szabásmintát, írjál nekem. malyvacsiga@gmail.com
(Még az is lehet, hogy Mo.-ról érdemes rendelni, mert még a postával együtt is olcsóbb.)

Noémi írta...

Szerintem sincs kétbalkezes ember..mindig "fel lehet fejlődni" egy bizonyos szintre..lehet, hogy a babámat nézve azt gondolod, hogy Te nem tudsz ilyet..dehogynem..elképesztő, hogy milyen volt az első babám..és..ha megnézem Nyerges Ágnes babáit, TUDOM, hogy ezt a szintet nem fogom elérni..de pl. rajzolni is jó, nekem, belülről,akkor is, ha nem vagyok Picasso..
Légy bátor, vágj bele, és leld benne örömöd!! És Lucának is öröme fog Benned telni!
Ismered Halász Juci Lucababa című dalát? :)hát persze, a blogodon is kint volt:)

tollpihü írta...

no, akkor bevallom. nem csak kétbalkezes, de szörnyen lusta is vagyok. most. lehet, hogy később belevágok, de most nem érzek magamban annyi kitartást, amennyi egy ilyen baba elkészítéséhez kellene. és mindezek mellett még maximalista is vagyok. és nyerges ági babái (a készítő nevét dáélelőtt még nem tudtam, de az Ő babáira gondoltam) lebegnek a szemem előtt, így aztán most nem vágnék bele. persze ha majd luca esedezve kér, vagy én úgy döntök, hogy márpedig neki anyaáltalkészítetttorzbabára van szüksége, elkezdem.. :) csak félek, hogy addig elkeverem mályvacsiga, vagy a te elérhetőséged ;)

na, meggyőztelek titeket? ;)

Noémi írta...

Nem :))

Noémi írta...

szerintem egy a lényeg..hogy ha csinálod, akkor élvezd csinálni- akkor is, ha tudod, hogy nem lesznek kiállítási darabok..ha nem, akkor felesleges "erőltetni" magadra a dolgot, csak azért, mert mittomén..A Nyerges Ági babái gyönyörűek, nekünk is van egy! Ő a "szépbaba"..khm..

malyvacsiga írta...

Nekem hatalmas élmény volt, hogy tavaly szeptember tájékán egy fórumtopik anyái elhatározták, hogy manót akarnak varrni. Kb. kéthetente jöttünk össze, kb. mindig másnál, kb. 8-15-en plusz a sok kisgyerek, és együtt kezdtük a manókat. Nem haladt mindenki egyforma gyorsan, volt, aki kicsit másfajtát talált ki magának, neki akkor külön szabásmintát hoztam. Azért november-januárra elkészült 5-8 manó, ha jól számolom.
Mindenkié olyan más lett, pedig együtt csináltuk, mindenkinek én segítettem, és mégis: az anyák különböző lelkei, temperamentumai olyan szépen megnyilvánultak.
(Azért scak oylan kevés manó készült, mert sokan csak "szocializálni" jártak. :-)))) )
De olyan jó volt látni, hoyg ezek a mamák hogy élvezik, és hogy hogy szeretnek bele a munkájuk eredményébe végül. Ők is látták, hogy nem olyan, mint az enyém, de nem ez volt az érdekes!

Noémi írta...

..igen!! Ez az, amit pl. a habos festésekben is szeretek, hogy nem a mű a fontos, hanem a jelenlét.
Persze egy manó más, mert a gyerekednek készíted..de épp ETTŐL más-benne vagy Te, benne van Ő..szép is lenne, ha mindenkinek egyforma manója lenne a végén..
Imádok rajzolni, többször újrakezdtem..ha jó rajzosokat látok, meg sem szólalok..DE JÓ CSINÁLNI, ez a lényeg!!

tollpihü írta...

jól van, beadom a derekam. ha egyszer belevágok, tutira hallani fogtok felőlem :)

tollpihü írta...

jól van, beadom a derekam. ha egyszer belevágok, tutira hallani fogtok felőlem :)

Kinga írta...

Szépek a tündér lakok! :)
Remélem eszembe jut, amikor a lányom már ekkora lesz és majd mi is építünk...

Noémi írta...

:) Mindent bele, Pihe!