Ma a nogradi varban voltunk kirandulni. Letekintve a varrom tetejerol, latva a volgyben meghuzodo kis falut, a lanckent huzodo hegyvonulatot, erezve a hajunkat lagyan borzolo szelet, Anna es en kis parbeszedbe melyedtunk.
Meseltem arrol, hogy a regi emberek hegytetore epitettek szent helyeiket, templomaikat, a magaslatokban mindig kozelebb kerultek az istenekhez. A regiek osztonosen tudtak, hol kell keresni a Szent Szellemeket.
Anna megszolalt:
-Anya, en meg emlekszem erre..
Napok ota indian zenet hallgatunk, van egy kulonleges dal, mely szertartasokon hangzik el. Sodro lenduletu es eroteljes, ha megmozdul ra az ember laba, konnyen revuletbe esik. Anna sokat tancol erre, becsukott szemmel, a karjait lengetve, mozgatva maga korul. Ma reggel elmondta, tanc kozben imadkozik, erzi, hogy vele van ilyenkor valaki.
..most jon a regi vagy..de jo lenne gyereknek lenni ujra!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése