Bár úgy volt, hogy egy időre felfüggesztem magam, és abbahagyom a blogolást, szelíd noszogatóim játékba invitálása mégis afelé terelt, hogy elektronikus tollat ragadjak, és megosszak magamról hét, eddig blogban nem említett dolgot. Állok elébe a próbatételeknek, ím:
1. Ugyan az indián kultúra iránti elkötelezettségem nem ismeretlen, mégsem kapott ezidáig említést az a törekvésem, hogy ezen egyedi világ tanulmányozása számomra nem pusztán egzotikum, hanem sokkal inkább személyes, magyar ügy- úgy vélem, a gyökereink közösek, és jó ideje komolyan foglalkoztat ezek tanulmányozása.
2. Nemrég tértem vissza egy röplátogatásból, mely során alkalmam volt Új-Mexikó szellemmel átitatott tájainak megélésére, és ugyan most a sorsom egyelőre kis hazánkba köt, mégis azt érzem, OTT kell tanulnom valami nagyon fontosat a közeljövőben. Ezért kimondva, kimondatlanul- de már leírva is valósággá tettem ezáltal- vissza kell térnem az USA-ba..Mikor? Nem tudom. Hogyan? Azt sem. De TUDOM.
3. Két apukám van (a valódi 3 hónapos koromban elhunyt), ezáltal három nagyival és három nagypapival büszkélkedtem gyerekkoromban, sokszor úgy éreztem, ezáltal nagyon gazdag vagyok, és így is van.
4. Mindig tönkreteszem vagy elhagyom vagy ellopják a mobiljaimat- tehát sokat kell még tanulnom a kommunikáció mikéntjéről.
5. Nagyon sokszor keveredek furcsa helyzetekbe (azaz kreálom ezt magamnak, ugye), melyek alaposan felkavarják a körülöttem élők életét is- többször azt érzem, fel KELL kavarnom mindent, hogy profitálni tudjunk egy-egy szituációból, gyakran szimplán zűrös alaknak érzem magam, aki gondolkodás nélkül belesétál a szakadékba, és ránt maga után mindenkit, hogy aztán békésen együtt kievickéljünk. Gyakran emberek maguktól ugranak bele a gödörbe, hogy segíthessenek nekem, ezáltal ugyanoda keverednek, ugyanabba a tanulási helyzetbe, amelyikbe én. Legtöbbször úgy érzem, ez jellemhiba nálam, akár spirituális tartalmú, akár nem. Szeretném viszont azt hinni, hogy ezáltal segítek másoknak is- hogyan találjanak rá a maguk útjára.
6. Kirúgtak a református Gimnáziumból, mert nem követtem a szabályokat. Mai napig balanszírozom a konvenciók és a szabadság mezsgyéjén.
7. Jó ideje foglalkoztat a nőiség kérdése, és a napjainkban újjáéledő női minőség képviselése- és ez itt már a reklám helye, Veresegyházon november 22-23-án az Arvisura Társaság szervezésében egy nagyon intenzív szellemi találkozó lesz. Fő témaköre a magyarság és a nőiség. (egyik napon előadásom is lesz ;)) Szeretettel várunk mindenkit!!
S hogy kinek gurítom tovább a hólabdát? Merthogy ezen játék lényege, hogy 7 további emberkét kell faggatnunk önmagáról..Bevallom, mostanában nem blogoltam, de nagyon kíváncsi lennék Pansophia-ra, Mályvacsigára, Tiliára, Zselenszkyre, Szirkára, Bakkapepére, Fellegajtónyitogatóra..
Elnézést mindenkitől, hogy így kivonultam a világból, azt hiszem, ha nem is olyan intenzitással, mint eddig, de most már sűrűbben fogok előfordulni az oldalon!!
(és talán a Csarodaialligátorra Új-Mexikó vadregényes tájairól is kerül kép egyszer..)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
14 megjegyzés:
De jó, hallani felőled!
Mónika
Jó, hogy visszatértél! Írsz a találkozóhoz linket? Priviben is lehet.
türlemesen, de azért határozottan nagyon vártunk!
Noémi, egy kérdésem lenne: felhasználhatom az óvódai beszoktatásos írásodat egy cikk megírásához ?
Mónika
Csak annyit felejtettem ki, hogy nem a személyes részre gondoltam, hanem a beszoktatás menetére, arra, hogy hogyan uzajlott aza az 5 nap.
Monika
SZia!
Hoztam neked pár linket, ha olvastad, ugorj :)
http://shaumbra-hu.info/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=193
http://adamus-saint-germain.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=191%3Ahetkoeznapi-alkimia-i&catid=20%3Ahetedik-sorozat&Itemid=20&lang=hu
meg az új Fénykor hírlevél, ha nincs, szívesen elküldöm
Először is, nagyon jól esik, hogy így vártatok rám!! Köszönöm!
Merci, köszönöm az infókat! Nincs meg a hírlevél, nagyon szívesen venném! És köszönöm a játékba hívást, visszahívtál szelíden az éterbe is:)
Mónika, nagyon nagy örömmel veszem, ha felhasználod az írásomat, ilyenkor érzem azt, ha hasznos vagyok,, megérintek, átadok, akkor van értelme annak, hogy vagyok:)
Melcsi, amint meglesz a program emilen, küldöm!!
Köszi!
Egy pici magyarázat: a gyerekek is most kezdték az ovit, Waldorfba járnak, arra gondoltunk egy anyukatársammal, jó volna minnél több infót gyűjteni, átadni miről is szól ez a Waldorf, márcsak azért is mert mire iskolások lesznek, szeretnénk egy iskolát is, a városunkban nincs. Egyáltalán errefele nem nagyon ismerik, fogadják el.
Monika
Ez nagyon jó ötlet! Egyébként minden Waldorfban más a beszoktatás, mint ahogyan az óvónénik személyisége is más és más..pl. a szomszéd csoportban nem volt beszoktatási időszak, mert ők azt vallják, és képviselik- és ott is működött a dolog, mert kellő határozottsággal képviselték az álláspontjukat a pedagógusok. Olyan ez, mint egy szép ív, megvan a közös csapás, ám mindenki kicsit másképp halad rajta. Ettől olyan szép..
Én is örülök, hogy megérkeztél!
És lenne egy ovis kérdésem is - nagyon amatőr: Egy ilyen szelíd beszoktatás után nem sírnak a gyerekek egyáltalán? Vagy legalább a többség nem? Hiszem, hogy van ilyen, csak még nem találkoztam vele.
Orsi,
Igen, a tapasztalat az volt, hogy nem sírtak annyit, mint egy normál beszoktatás után..az én lánom egyáltalán nem sírt, de tudni kell, hogy ő 4,5 éves volt, és ki volt éhezve a magyar szóra és a közösségre..tehát ő talán nem irányadó. Viszont valóban kevés sírós gyereket láttam az óvodában, egy-ketten elpityeredtek az első héten (pl. német ajkú gyerekek, akiknek eleve nehezebb a beszoktatás), de nem volt jellemző, hogy ordító, visító gyereket láttál volna, akit nem lehet lefejteni az anyuról. (ami normál óvodában gyakori eset)
A lányom csak újabban nem akar óvodába menni, ha reggel sietni kell- de út közben már azon morfondírozik, kivel fog játszani..
Megjegyzés küldése