Ma délelőtt felkerekedtünk a lányokkal, és elbicikliztünk a közeli kiserdőbe, amely a Ritchie Woods Nature Preserve zengzetes nevet viseli. Ők az utánfutóban majszolták a banánt, míg én a hosszú tél alatt berozsdásodott lábizmamimat próbára téve tekertem dimbre fel, dombról le..
Hihetetlen szép volt eső után, kora délelőtt az erdő, olyan volt az elmémnek, mint egy pihenő. Leültünk egy kis padra, és hallgattuk a madarakat- próbáltuk aztán elfütyörészni, mit is énekelhettek. (Anna szerint a red cardinal a Jingle Bells-t énekelte, de én ezt erősen kétlem:)))
Majd kis tasakból és botból batyut készítettünk, a lányok a vállukra kanyarították, és elindultunk keresgélni. Mindenből szigorúan egyet-egyet szedtünk- nem szeretek erdőben tépkedni, de nagyon jó ötletem támadt- pár nap múlva meglátjátok, mi is..
Szedtünk friss tavaszi virágot, metélőhagymát (ezt meg is kóstoltuk), csillag alakú, nem tudom milyen nevű növénykét, mohát, mókusrágta diót..
A nedves talajon találtunk jópár őz-és mókusnyomot, emezeket egy következő alkalommal megpróbáljuk gipsz segítségével kiönteni.
Képek nincsenek, nyakig sárosak lettünk, és nem volt szabad kezem, de itt az élmény, illatos, friss, ropogós..:)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése